Brüsszel több mint egyhavi fizetést húzna ki minden uniós állampolgár zsebéből, hogy Ukrajnának adhassa

Óriási pénzügyi terhet jelentene Európa számára Ukrajna uniós csatlakozása. Az eddig Kijevnek folyósított uniós támogatás összege és 

Ezzel még nincs vége Brüsszel pénzosztási szándékának, ám a számlát végül most is az uniós állampolgárok fizetik ki.

A brüsszeli döntéshozatalt érdemben befolyásoló Bruegel Intézet korábban részletes számítást készített arról, milyen pénzügyi teher nehezedne az EU 27 tagállamára, ha Ukrajna is csatlakozna a közösséghez. A felzárkózási és fejlesztési források szinte teljes egészében a háború sújtotta ország újjáépítésére és újjászervezésére mennének, míg az agrártámogatások mintegy ötöde a jelenleg is tőkeerős, óriási profitot realizáló ukrán óriásbirtokokhoz kerülne. 

Szintén Ukrajna lenne a kedvezményezettje az Európa védelmének megerősítésére szánt több száz milliárd euróra tervezett fejlesztési források jelentős részének, mivel Brüsszel egyre gyakrabban hangoztatott célja, hogy az amerikai támogatások kiesését ellensúlyozza.

Egyre világosabb, hogy Brüsszel Európa hosszútávú biztonságát Kijev gondjaira bízná és az a célja, hogy az orosz-ukrán háború minél tovább elhúzódjon, amelyhez nélkülözhetetlen Ukrajna folyamatos pénzügyi támogatása.

Mennyibe kerül nekünk Ukrajna?

Eddig összesen 135 milliárd euró, azaz mintegy 55 ezer milliárd forint támogatást folyósított Ukrajnának az Európai Unió. Ebből a pénzből Kijev az oroszokkal szembeni védekezéshez szükséges felszerelések beszerzése mellett az ukrán állam működését is finanszírozza.

Az uniós állam- és kormányfők legutóbbi csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök megvétózta az Ukrajnának szánt újabb támogatási csomagot: 

A magyar vétó ellenére Brüsszel továbbra sem hajlandó felfüggeszteni Kijev hosszú távú támogatását, az Európai Bizottság már dolgozik azon, hogyan kerülhető ki hazánk ellenállása.

Az eddig Ukrajna támogatására fordított 135 milliárd eurón és a tervezett 150 milliárd eurós kölcsönön felül 

Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak 200 milliárd forinttal kellene még hozzájárulnia a háború meghosszabbításához. A közös uniós támogatáson és az elvárt nemzeti hozzájáruláson felül további, szinte felfoghatatlanul nagy összeget emésztene fel minden évben Ukrajna uniós tagsága.

A Bruegel számításai szerint az uniós országok fejlesztését szolgáló kohéziós pénzek évi 24 milliárd euróval csökkennének, ha Ukrajna az EU tagja lenne. Maga a bővítés nettó évi 18 milliárd euró pluszkiadást okozna, azaz közel 7,5 ezer milliárd forintot emésztene fel csak az, hogy Ukrajna felvételt nyer 28. tagállamként a közösségbe. 

A 2021 és 2027 közötti pénzügyi ciklusra vetítve Ukrajnának

• a Közös Agrárpolitika 350 milliárd eurós keretéből 85 milliárd euró,
• a szintén 350 milliárd eurós kohéziós kassza keretéből 32 milliárd euró,
• míg egyéb programokból 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás járna,
• miközben az európai közszolgáltatások 4 milliárd euróval emelkednének.

A bevételre nincs becslés

Meglepő, hogy arra nincsenek számítások, hogy mennyit nyerne az EU Ukrajna csatlakozásával. Nyilvánvaló, hogy a közösség profitál a hatalmas területtel és természeti erőforrásokkal bíró ország piaci integrációjából. Az ugyanakkor szinte biztos, hogy a megtérülés nagyon lassú lenne, ha egyáltalán megtérülne az az összeg, amit Ukrajnának szán Brüsszel, valamint a háború elhúzódásának közvetett költségei. 

A hatalmas jövedelmi különbségek ráadásul a Bruegel Intézet következtetése szerint még inkább ellehetetlenítenék Ukrajna működését. Ennek oka, hogy a munkaerő szabad áramlásának lehetőségével vélhetően a legtöbb még hazájában tartózkodó ukrán állampolgár élne, vagyis a tehetősebb kelet-európai, vagy a jóval tehetősebb nyugat-európai országok munkaerőpiacain helyezkedne el a többségük. Így Ukrajnában a háború utáni újjáépítés lassabb lenne és fokozná az ország problémáit, lassítva a felzárkózást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az orosz-ukrán konfliktus kirobbanását követően, 2022 júniusában adta meg Ukrajnának a tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások pedig 2023 decemberében kaptak zöld utat Brüsszeltől. Érdemi egyeztetésekre ugyanakkor még nem került sor, mivel Kijevnek komoly lépéseket kell tennie az uniós jogrend legalapvetőbb rendelkezéseinek átültetése érdekében, beleértve az országot kézben tartó oligarchák befolyásának csökkentését. Az uniós tervek szerint az EU jogrendjével való összehangolás és az uniós intézményi struktúra kiépítésére az ország háború utáni újjáépítése nyújtja a legjobb lehetőséget, jelentősen gyorsítva az integrációt.

Ukrajna leghamarabb 2030-ban léphetne be az EU-ba, ám erre gyakorlatilag semmi esély sincsen, ráadásul a csatlakozáshoz a tagállamok egyhangú támogatására van szükség. Magyarország jelenleg nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, közben Ursula von der Leyen azt szeretné, ha már 2030 előtt sor kerülne a bővítésre.

Nyitókép: Viacheslav Madiievskyi / NurPhoto / NurPhoto via AFP